A Ukrajnai Római Katolikus Püspöki Konferencia felhívása
Felhívást intézett az Ukrajnai Római Katolikus Püspöki Konferencia a hívek felé február 24-én annak kapcsán, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kiadta a támadási parancsot Ukrajna ellen. A felhívás szövegének teljes fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreink, kedves honfitársaink!
Sajnálatos módon ezzel a reggellel új fejezet kezdődött történelmünkben. Ebben a helyzetben, amikor Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, mindannyiunk felelőssége fontos. Először is ne hagyjuk, hogy a rettegés eluralkodjék rajtunk. A keresztények a hit és a remény emberei, mert Üdvözítőnk, Jézus Krisztus feltámadásával bebizonyította, hogy az utolsó szó nem a halálé, hanem az Életé! A Szentírásban máshol ezt olvassuk: „Ha az Úr nem őrzi a várost, őrzője hasztalan virraszt” (Zsolt 127,1b). Ezért Istenben van a mi reményünk.
Itt az ideje, hogy egyesüljünk az imában: családjainkban, szomszédainkkal, imaközösségeinkben és minden plébánián.
Arra buzdítjuk a papokat, hogy már a mai naptól kezdve minden szentmise után – az esdeklő ima eléneklését követően – ajánlják fel Ukrajnát az Istenszülő Szeplőtelen Szívének.
Legyen a próbatétel ezen ideje alkalom a családunkkal és barátainkkal, szomszédainkkal és munkatársainkkal, valamint magával Istennel való megbékélésre is. Felismerve saját bűnösségünket és korlátainkat, kérjünk bocsánatot az Úrtól, járuljunk a kiengesztelődés szentségéhez, teljesítve a jó gyónás 5 feltételét (bűneink fölismerése, töredelmes bánat, jó elhatározás, szentségi gyónás, jóvátétel). Igyekezzünk gyakrabban részt venni a szentmisén, járuljunk szentáldozáshoz, vigyázzunk szívünk tisztaságára, hogy Isten kegyelme betöltsön bennünket.
Imádkozzuk együtt a rózsafüzért vagy más imádságot a békéért, államunk vezetőiért, hadseregünkért és mindazokért, akik védik hazánkat, a sebesültekért és az elesettekért, valamint azokért, akik a háborút elindították, s akiket elvakított az erőszak, hogy föleszméljenek.
Őrizzük meg szívünket az ellenségeink iránti gyűlölettől és haragtól. Krisztus világos utasítást ad nekünk, hogy imádkozzunk értük és áldást mondjunk rájuk.
Az Egyház közösség. A plébániák és imacsoportok váljanak az egység helyeivé és központjává, ahonnan a békéért és Isten oltalmáért való imádság száll fel. Nem tudjuk, mi vár ránk a jövőben; de a plébánia közössége ne hagyja a sors önkényére a legkiszolgáltatottabbakat és rászorulókat, vallási hovatartozásuktól függetlenül. Vegyük körül különös gonddal az időseket és a betegeket.
E világ fejedelme egyéni csatákat nyer, amikor manipulációra, a hazugság elhitetésére és terjesztésére kényszerít bennünket. Isten Igéje, valamint a legfőbb Igazság, Krisztus legyen segítségünk az igazság keresésében. Továbbá ne adjunk helyet a páni félelemnek, amelyet az agresszor szíthat.
Legyünk készek arra, hogy képességeinknek és felelősségünknek megfelelően megvédjük szülőföldünket: akár a hadseregben vagy a munkahelyünkön, akár a kórházakban, vagy elsősegélynyújtással, anyagi támogatással, vagy vigasztaló szavakkal, imával, vagy felajánlott szenvedéssel. Válaszoljunk bátran a Szentlélek sugalmazására, aki a megfelelő időben adja Világosságát.
A próbatétel és a buzgó imádság idejére lelkipásztori áldásunkat adjuk:
az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében!
Az ukrajnai Római Katolikus Egyház püspökeinek konferenciája
