Egyházközségi kirándulás május 1-jén Bakonybélbe és Veszprémbe
Kedves testvérek!
A hagyományos május 1-jei zarándoklatunkat Bakonybél – Veszprém útvonalra tervezzük.
Indulás autóbusszal 7 órakor.
Szentmise Bakonybélben 11 órakor.
Ebéd a hozottból.
Ismerkedés a monostorral, séta Szent Gellért remeteségéhez.
14 órakor indulás Veszprémbe
15 órakor a bazilikában imádság Bódi Mária Magdolna oltáránál, illetve
májusi litánia elimádkozása.
15.30 indulás haza.
Az autóbusz költsége 6.000 Ft
Jelentkezés:
https://forms.gle/QeJfJArunvkm
Ákos atya
Rövid ismertetők Bakonybélről és Veszprémről:
BAKONYBÉL
Régmúlt idők
Bakonybél és környéke régészeti lelőhelyeinek magas száma – földvárak, sáncok, telephelyek, sírmezők – azt bizonyítják, hogy az akkori életmód feltételeinek igen kedveztek a vidék adottságai.
A bronzkor népeinek gazdag leletanyaga került elő a régészeti feltárások során. Sánccal körülvett földvárat figyelhetünk meg a Halomány-tetőn, a Kis-Pápaváron vagy a Somhegy tetőn. A nagy, egybefüggő bükkerdőkben számtalan halomsírmezőt láthatunk. Régészeti ritkaságnak számít a Százhalomnak nevezett helyen a 226 halomsírdomb, amely egy későbronzkori, többek által illírnek tartott népcsoport temetője.
A mai Hotel Bakony területén avar kori leletek kerültek elő. A honfoglaló magyarok szláv lakosságot találtak itt. Tőlük vettek át néhány földrajzi nevet, pl. a Gerence, Gella, Cuha, Hajag, Szömörke elnevezéseket.
A település története
Az államalapítás és a kereszténység felvétele után a Bakony erdei, szurdokai nyújtottak menedéket az ősi hithez ragaszkodó pogányoknak. Számos áldozati helyükről tudunk, így a Borostyán-kút (Szent-kút), Kertes-kő, Oltár-kő, Fehér-kő, Odvas-kő, Hegyes-kő környékén. Az államalapítás után kialakított vármegyék, püspökségek, kolostorok a keresztény, feudális rend megvédését és megerősítését szolgálták.
Bakonybél nevének első említése a Szent István-i alapítású bencés monostor oklevelében fordul elő. Nevének eredete magyar, a Bakony belsejében való fekvést fejezi ki. Az 1018-tól működő, a középkorban virágzó apátság köré nem települt falu, csak a szolgáló népek alkották a bencés közösség világi környezetét.
A török hódoltság ideje alatt a szerzetesek elhagyták a Bakonybéli-medencét, s csak a török kiűzése után tértek vissza.
Az erdőműveléshez, famegmunkáláshoz, valamint mész- és szénégetéshez jól értő tótokat, majd német ajkú családokat telepítettek ide a 18. században.
A 18. század közepére újjáépült a kolostor és a templom, kialakultak az utcák, felépültek a házak a mai Fő és Petőfi utcák környékén. A Gerencén malom, deszka- és zsindelymetsző működött.
1779-ben hatalmas tűzvész pusztította az erdőt, egy év múlva a falu 130 háza égett le a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt.
A 19. században jelentős változásokon ment át a település. A tanárképző főiskola, amely 1832-től 1848-ig működött, igen jelentős szellemi pezsgést teremtett a monostorban.
A Somhegyen üveghuta működött 1815-1856 között, termékei népi iparművészetünk becses tárgyai.
A lakosság mezőgazdaságból és erdőhasználatból élt. A szántók területét az erdők és rétek rovására megnövelték.
A lakosok főként gazdasági faeszközök: favilla, fagereblye készítéséből, fa- és mészégetésből éltek. Áruikat nem csak Pápa és Veszprém piacain, hanem az egész országban, sőt Nyugat- és Dél-Európában is értékesítették. A faszerszám készítés hagyománya máig fennmaradt a faluban.
Mindkét világháború jelentős veszteséget okozott a falunak: az elsőben negyvenhárman, a másodikban közel negyvenen haltak meg. Nevüket a templom falán, illetve a templom előtti téren emléktábla és emlékmű őrzi.
Az utóbbi fél évszázadban jelentősen megváltozott a község élete. 1950-ben a népi demokrácia betiltotta a szerzetesrendeket, így a bakonybéli monostort is. A bencés szerzeteseknek 1950 októberében el kellett hagyniuk az épületeket, helyükbe hatvan gráczi irgalmas nővért internáltak. A temetőben nyugszanak mindazok, akik hazájuktól távol, itt haltak meg. Később a főépületben szociális otthon működött.
1991-ben a Pannonhalmi Szent Benedek Rend visszakapta a béli apátság és a park tulajdonjogát, 1996-ban a Szeretetotthon igazgatását. A Szeretetotthont aztán 2003-ban bezárták.
A településen jelenleg alig több mint 1300-an élnek. A megélhetés fő forrása ma is a famegmunkálás, de emellett egyre nagyobb teret hódít a turizmus is. A községben orvosi rendelő, gyógyszertár, posta, Takarékszövetkezet, óvoda, iskola, több élelmiszer- és ruházati bolt szolgálja mind a lakosok, mind pedig az ide látogatók igényeit.
A Bakony-hegyég szívében, annak legmagasabb hegyei között (Kőris-hegy 709 m, Nagy-Somhegy 649 m), egy gyönyörű völgykatlanban fekszik Bakonybél.
A területet felépítő mészkőben számos barlang alakult ki, melyek közül kiemelkedik az Odvaskői-barlang, az Ördög-lik, a Pörgöl-barlang, a Likas-kő, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlik. Emlékezések szerint nem egy közülük betyárok rejteke volt.
Védelmezőn emelkedik a település fölé a Bakony legmagasabb hegye, a Kőris-hegy. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. Innen szinte teljes körkilátás nyílik a környékre: látható például a Balaton, sőt tiszta időben az ausztriai Schneeberg és Rax 150 km-re lévő kétezres csúcsai is. A hegyen polgári légtérellenőrző radar működik.
A hegyekből több helyütt kimagasló hófehér sziklák, mint a Borostyán-kő, a Kertes-kő, az Oltár-kő, a Fehér-kő, az Odvas-kő, a Hegyes-kő környéke áldozati helyül szolgáltak az államalapítás és a kereszténység felvétele után a Bakony erdeiben, szurdokaiban menedéket kereső, ősi hithez ragaszkodó pogányoknak.
A környéken eredő bővizű források sokasága víznyerő forrása volt egykoron az itt élő lakosoknak, erdei munkásoknak, most pedig a turisták meríthetik meg poharukat, és felfrissülve a kristálytiszta víztől folytathatják barangolásukat. Bakonybéltől délnyugatra tör felszínre a Bakony legnagyobb forrása, a Tiszta-víz, a falutól délkeletre, a Szömörke-völgyben eredő Judit-forrás mésztufából álló gátsorán csörgedező forrásvíz pedig szépségével és bájával szintén a Bakony számtalan apró természeti kincsének egyike.
A Judit-forrástól nem messze, hatalmas sziklák között, a völgyek mélyén rejtett zugokban, a Kerteskői-szurdokban kanyarog a Gerence-patak, amely hatalmas méreteivel és mesebeli szépségével ejti ámulatba a látogatót.
A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet természeti értékeivel történő ismerkedést segíti a Boroszlán tanösvény. Ezen kívül számos jelzett túraútvonal is keresztülhalad Bakonybélen, kisebb-nagyobb kirándulásokra hívva a csendre, nyugalomra, vagy aktív kikapcsolódásra vágyókat és a természet szerelmeseit.
A csodálatos természeti környezet és gazdag helytörténeti értékei tették kedvelt kiránduló központtá a települést. Pápavár és Tevelvár sáncai őskori eredetűek. Jelentős halomsírmező van a Száraz-Gerence keleti oldala táján, a Százhalomnál, a Várhegy pedig máig őrzi a Podmaniczkyak félelmetes rablólovag várának, Bakonyújvárnak a falmaradványait.
1018-ban Szent István király alapított monostort a mai Bakonybél környékén. A bencés rend 1754-ben épült, ma is álló barokk temploma és kolostorépülete szép arborétumával ősi hangulatot ad a környezetnek. A templom mellett a Szent Günther Zarándokudvar várja a megpihenni vágyókat.
Szent Gellért és Szent Günther remeteségének helyét őrzi a Borostyán-kút (Szent-kút) kápolnája a stációkkal valamint a Kálváriával. A kápolna előtt három forrás fakad, amelyeket kőből rakott medencével foglaltak kútházba. Vizük egy tavat táplál.
A falu központjában található Bakonyi Erdők Házában természetvédelmi és erdészeti gyűjteményt tekinthetnek meg az érdeklődők, a Tájház pedig a főként erdőművelésből és famegmunkálásból élő bakonybéliek régi hagyományaival, mindennapjaival ismerteti meg a látogatót.
VESZPRÉM
A szívünknek legkedvesebb szájhagyomány szerint a város Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt és az ezredik év környékén az első királyi pár idején élte fénykorát. Püspökséget alapítottak, támogatásukkal épült a Szent Mihály Székesegyház és a veszprémvölgyi apácakolostor – ahol a legenda szerint – az a miseruha készülhetett, amely a magyar királyok koronázási palástja lett. Gizella a hímzett ruhadarabot az itteni egyháznak adományozta, ezzel – az utókor értelmezése szerint – a „királynék városává” emelte a települést, amely püspökének királyné-koronázási jogát 1216-tól törvény is megerősítette.
Elődeink szerint Veszprém hét dombra épült, régészeti leletek pedig azt is bizonyítják, hogy ezen a tájon már az őskorban is éltek emberek.
A város neve eredetileg Bezprem volt, mely szláv eredetű összetett szó. Jelentése nyelvészeink szerint: egyenetlen. Gizella királyné emlékét idézi Bonfini (Mátyás király történetírója) mondaszerű névmagyarázata: Gizella királyné „Vessz, prém!” felkiáltással mondott le drágakövekkel díszített bundájáról, hogy hozzájáruljon a Szent Mihály Székesegyház építési költségeihez. Elterjedt volt az a vélemény is, amely Veszprém nevét a város egyik kútjának, a Fehér kútnak német nevétől, „Weissbrunn”- tól származtatta.
A boldoggá avatott királyné kultuszát napjainkban a Szent Mihály Székesegyházban őrzött ereklyéje mellett a Gizella-napoknak a történelmi kort felelevenítő rendezvénysorozata is őrzi, erősíti. Alakjuk, személyiségük, létük és cselekedeteik igaz története és szellemisége ott él a város kultúrájában, pezsgésében.
Vetési Albert veszprémi püspök a kései gótika szellemében díszítette fel a székesegyházat, Beriszló Péter püspök, horvát bán nevéhez pedig a Vár erődítményeinek korszerűsítése fűződik. A következő évszázadok rombolást és újjáépítést hoztak, tűzvészek, földrengések, járványok pusztították a várost, feldúlták a hatalomért civakodó magyar urak is, nem kímélve az ország első felsőoktatási intézményét, a XIII. században itt működő Káptalani Főiskolát.
A XVI. század közepén a török támadások következtében szinte a földdel egyenlővé vált Veszprém. Ezért különös építészeti érték maradványaiban is a Szent György kápolna és a Gizella kápolna. Az újjáépítés a XVIII. század elején, a barokk jegyében kezdődött. Padányi Bíró Márton püspök megszüntette a Vár középkori apróházas, sikátoros jellegét, kialakítva a kanonok palotákkal szegélyezett reprezentatív Szentháromság teret, ezzel létrejött hazánk egyik legnagyobb lakott, történelmi Vár együttese.
