„Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7)
– Az Eucharisztia keresztény életünk és küldetésünk forrása –

A zsoltáros hitből fakadó örömmel énekli, hogy mindenek forrása az Isten. Az a forrás, amely soha ki nem apad, ami élő és éltet. A szamariai asszony történetéből (Jn 4,7-26) tudjuk, hogy Jézus Krisztusban „az örök életre szökellő vízforrás” (Jn 4,14) megjelent közöttünk. Jézus ma is hív mindenkit: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék, aki hisz bennem: belsejéből az Írás szavai szerint, élő víz folyói fakadnak” (Jn 7,38).

Csodálatos az a forrás is, amit keresztségnek mondunk: az új élet, a kegyelmi élet forrása, hiszen az újjászületés és megújulás fürdője (vö. Tit 3,5). „Azután a szent Eucharisztiával kapcsolatban áll és reá irányul a többi szentség, valamint minden más egyházi szolgálat és az apostolkodás is” (PO 5). Az Eucharisztia pedig az élet kenyere, az istengyermeki élet növekedését szolgáló táplálék. Az égből alászállott élő kenyér. Jézus, a világ életéért áldozatul adott feltámadt testét adja nekünk eledelül (vö. Jn 6,51): így ő mibennünk marad, mi pedig őbenne (vö. Jn 6,56). Megígéri, hogy „aki engem eszik, élni fog általam” (Jn 6,57). Testét és vérét, vagyis önmagát adja valóságos ételnek, italnak, hogy azt magunkhoz véve örökké éljünk.

Tudjuk: „A szentmiseáldozat az egész keresztény élet forrása és csúcspontja” (LG 11). „Az Eucharisztiából, mint forrásból árad belénk a kegyelem, az emberek megszentelése” (SC 10). Az Eucharisztia a lelki életünk forrása, hiszen „benne van az Egyház egész kegyelmi gazdagsága, maga Krisztus, a mi húsvéti bárányunk és élő kenyerünk” (PO 5). Olyan tiszta forrás, amelyből mindnyájan meríthetünk az Eucharisztia ünneplése által, a szentáldozásban és a szentségimádás formájában.

Ez a téma napjainkban különösen is aktuális. Olyan világban élünk, ahol sok minden elbizonytalaníthat katolikus hitünkben, ahol a keresztény hit és a konkrét élet kapcsolata sokszor marginális. Ebben a sajátos vallási és kulturális légkörben még fontosabb megvilágítanunk, az Eucharisztia hogyan a keresztény élet alakítója, és így hogyan az evangelizáció forrása. E téma választása arra is módot ad, hogy újra megvilágítsuk, az Eucharisztia hogyan forrása a különböző keresztény életállapotok és küldetések megélésének: a papi, szerzetesi, családi hivatásban élő, a közjó és az egység előmozdításában, valamint a szegények megsegítésében elkötelezett keresztényeknek.

A szentáldozás nemcsak Krisztussal egyesít bennünket, hanem az Egyházzal is. Az Eucharisztiában való részesedés az Egyháznak, mint közösségnek is legfőbb forrása. Az Eucharisztiában való részesedés túl azon, hogy az egyházi közösség forrása, a Közép-Európában élő egyház mai aktuális helyzetében még hangsúlyosabb jelentéssel bír, amennyiben elősegíti a népek és nemzetek közötti kiengesztelődést és egységet. „Ez is, az is benne született, és maga a Fölséges erősíti meg” (Zsolt 87,5).

52. NEK Teológiai Bizottsága

Forrás: iec2020.hu