Bérmálás

Az Egyházi Törvénykönyv 879. kán. szerint
„A bérmálás szentsége jegyet hagy hátra és a keresztény beavatás útján előrehaladó megkeresztelteket a Szentlélek adományával gazdagítja, és tökéletesebben kapcsolja az Egyházhoz, megerősíti és szorosabban kötelezi őket, hogy szóban és tettben Krisztus tanúi legyenek, s a hitet terjesszék és védelmezzék.”
Bérmaszülő
872. kán. szerint
“…a felnőtt keresztelendőnek a keresztény beavatásban segítségére legyen, a keresztelendő gyermeket pedig szüleivel együtt a keresztségre bemutassa és azon fáradozzék, hogy a megkeresztelt a keresztségnek megfelelő keresztény életet éljen, és az ezzel járó kötelességeket híven teljesítse…”
874. kán. szerint
“tizenhatodik életévét betöltött személy legyen, hacsak a megyéspüspök más kort nem állapított meg, vagy megfelelő okból a plébános vagy a kiszolgáltató úgy nem látja, hogy kivételt kell tenni;
–3. katolikus, megbérmált és a legszentebb oltáriszentséget már magához vett személy legyen, s éljen a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet;
–4. ne kösse semmilyen törvényesen kiszabott vagy kinyilvánított kánoni büntetés;
–5. ne legyen a keresztelendő apja vagy anyja.
–2. §. Nem katolikus egyházi közösséghez tartozó megkeresztelt személy csakis egy katolikus keresztszülővel együtt és csak mint a keresztség tanúja fogadható el.”
A BÉRMÁLANDÓK
889. kán.
— 1. §. A bérmálás felvételére képesek mindazok, de csak azok a megkereszteltek, akik még nincsenek megbérmálva.
–2. §. Halálveszélyen kívül ahhoz, hogy valaki a bérmálást megengedetten vegye fel, szükséges — ha esze használatával rendelkezik –, hogy kellő oktatást kapjon, megfelelően felkészüljön, és meg tudja újítani keresztségi fogadalmait.
891. kán.
— A bérmálás szentségét a hívőknek körülbelül abban a korban kell feladni, amikor értelmük használatára eljutnak, hacsak a püspöki konferencia más életkort nem határozott meg, vagy halálveszély nem áll fenn, illetve a kiszolgáltató megítélése szerint súlyos ok mást nem indokol.
892. kán. szerint
–A bérmálandónak, amennyiben lehetséges, legyen bérmaszülője. Ennek feladata azon lenni, hogy a megbérmált Krisztus valódi tanújaként viselkedjék, és híven teljesítse ezzel a szentséggel járó kötelességeit.